(Szokatlan módon egy zenét mellékelnék a poszthoz, mert így az olvasás közben jobban átjön, hogy milyen érzés ilyen képek kitalálása és eleve az a folyamat, ahogyan születnek ilyen képek… Szóval hangszórók bekapcs, hangerő felteker és csak aztán jöjjenek a sorok! Megéri! ;) )
Amikor elkezdtem tervezni a nagyméretű képeket, akkor még csak 2 kép ötlete volt meg. Mind a kettőn egy görög múzsa lett volna a téma, és az elsőnek meg is volt a beállítása. Megcsináltam a fotókat, beszereztem a papírt hozzá és vártam, hogy eljöjjön a pillanat, amikor elkezdjem a kép megrajzolását… aztán persze egy pár év eltelt, más rajzokon dolgoztam, más rajzi feladatok voltak.
Később már azért húzódott a dolog, mert leesett, hogy technikailag sem egyszerű egy ilyen. Új rajzasztal kellett, nem volt ideális a falnak döntött tábla, sem a festőállvány. Mikor beszereztem a rajzállványom, akkor szintén hónapok mentek el. Minden reggel felkeltem és szembenéztem az állvánnyal. Ekkor már az volt az újabb gond, hogy hol tárolnám aztán biztonságosan a rajzot? Tehát kellett volna egy rajztároló, ami ekkora méretben kicsit nehézkes… És ha már elkészítem, akkor kellene valami marketing, kiállítás, stb.
Tehát mindaz, amiről ez az egész szól az elejétől a végéig. Kitalálás, kivitelezés, „publikálás” és aztán - jó esetben - megtalálni a leendő gazdáját a képnek.
És ekkor kezdtem komplexebbé tenni a koncepcióját is. Lehetne 5 ilyen kép. mivel 2-ről már tudtam, hogy múzsák és azok pedig hasonlítanak egymásra, így +1 alak kevés lett volna, tehát nem csak 3-at szeretnék… 4 nem lehet, mert páros és szimmetrikus, ami egymás mellett csak ritkán néz ki jól… akkor 5 lesz. Így lehet közöttük egy fekvő is, lesz 2 hasonló, lesz olyan, amin az alak különleges (Prometheus) és lesz olyan is, amin a személyek (Hypnos & Thanatos) lesznek trükkösen megoldva.
és innen már sima volt az út! :)
Elkezdtek besűrűsödni az ötletek, konkretizálódni, részleteikben is kirajzolódni a témák. Elkezdtem csavarni a látványt.
ja igen, a látvány!
Azt az elején is tudtam, hogy meg kell mutatnom a képekkel a realizmus ütősségét. Mint ahogyan nemrégiben beszéltem az egyik legjelentősebb hazai műkereskedővel, művészetpörgetővel, úgy csak megerősödött bennem a dolog, hogy mit kínlódjak itt a helyes témaválasztással, a nem figurális képek közötti versenyzéssel. Egyszerűen bedarálom az összeset, aztán helló. De nem úgy, hogy piti kis vitákba megyek le a stílusok határkereséséről, a >>>GONDOLATISÁGRÓL és ÉRDEKES ÉLMÉNYSZERŰSÉGRŐL<<<, hanem kb úgy, mint ahogyan a Dragonball-ban tudathasadáskor bekokainozott a főhős figura.
Így a Hellens fő vonala is ez lesz.
Necces a realizmus? Aha, akkor söpörjön el mindent!
Pali
beleolvasnál korábbi posztjaimba? akkor KATTINTS IDE!
kövess facebookon és instán, mert ezek is vannak!