csik-2.jpg
Prometheus the Titan

Prometheus the Titan

Prometheus régi nagy kedvencem és mindig vágytam rá, hogy valahogyan csináljak valami prometheusos képet.

Története iránti rajongásom még anno az érettségi idejéből jön, ugyanis egyedüliként én választottam 3. irodalom tételnek az „Egy szabadon választott görög dráma elemzése és a műfaj jellemzőinek bemutatása általa.”-t. Akkorra már persze sok Prometheus alapú történetet olvastam, a két legfontosabb is, a Gólem és a Frankenstein is nagy kedvencem lett, sőt, a legfiatalabb Prometheus koncepció, A Gömb is az egyik rajongott filmem.

 

Frankenstein??? a Gólem??? a GÖMB??? miről ír már megint?!
Mert ez a három történet is bizony sok-sok ponton a Prometheus drámájából táplálkozik. Míg a drámában Prometheus megsajnálja az embereket szerencsétlenségük miatt és ellopja a tüzet (azaz a fejlődés kulcsát) nekik, majd ezért büntetésből egy sziklához láncolja Zeusz és keselyűivel minden nap megmarcangoltatja a beleit-máját - természetesen az idők végezetéig -, addig a Gólem esetében Lew rabbi szintén egy isteni varázserőt (isten nevének helyes írásmódját) kapja, hogy pártfogoltjait, az elnyomott és pogromizált zsidóságot valahogy megsegítse a sárkolosszussal. 
Frankenstein pedig - melynek alcíme az Avagy a modern Prometheus - szintén mágikus erőt alkalmaz (a korai, de fejlődő tudomány, az elektromosság segítségével az élet teremtését), hogy létrehozza az önállót, cselekvőt és szépet.

Mind a négy mű alapja az, hogy fő hőseink valami emberfelettivel akarnak jót, vagy többet véghezvinni, változtatni, de tettük eredménye nem lesz tökéletes, és a beléjük kódolt kockázatok, veszélyek végül konfliktusokhoz vezetnek. Ami mindegyikben viszont eltérő, hogy a Prometheus karakterek mind másért teszik tetteiket, mások motivációik. Prometheus önzetlenül segíteni akar, Lew rabbi népének szeretne védelmet és biztonságot, de figyelmen kívül hagyja, hogy a Gólemet öncélúbb dolgokra is felhasználja és ez majdnem lánya életébe kerül. Victor Frankenstein a tudomány szerelmeseként, de fiatal hevületében felelőtlenül alkotni, létrehozni szeretne.
Goodman doktor, Adams és Fielding kutatók pedig - az ember mélyében lévő vágyakat valóra váltó gömb segítségével - a kíváncsiságuk és megismerés iránti vonzalmukban, ahogy a tudomány nagy titkát próbálják megfejteni véletlenül sajnos saját gyengeségükkel szembesülnek.

97 PrometheusW.jpg

ja, a képről még nem is írtam
A sötét képi világ, fénytelen beállítás a Prometheus-hangulat egyik legfontosabb eleme, illetve a fény szerepe mindig végig kiemelt a történetekben. Ez nem depis dolog, hanem inkább misztikus, bizonytalanító hatás. Prometheus alakja, a statikus beállítása nem fedi fel, hogy a „tett” előtt, után vagy az egész sztori végén járunk, pusztán arra utal, hogy van, vagy jelen van Prometheus.

Amit még fontos megemlíteni, hogy az alak arányain eléggé sok átírás történt. Mivel a mitologikus figurát NEM magammal szerettem volna párhuzamba állítani, hanem valahogy megrajzolni a titánt, a nem ember, istenek előtti óriást, így egy fura nézőpontba helyeztem. Ha ugyanis megtartottam volna az arányokat, akkor hagytam volna, hogy pusztán egy emberalakra címkéződjön a Prometheus név.


+1 
Több, rajzaimat kedvelőm ide fogja citálni az Alien-Predator univerzum Prometheusát. Bár elsőre az is illene ide, de a rajz ötlete hamarabb született meg, mint ez az Alien (Predator nélkül), ugyanakkor Ridley Scott ezen esetben a kabátot varrta a gombhoz, mivel a filmben és történetében „a prometheusi tett eredményei” mennek Prometheushoz és nem fordítva... de talán majd a Paradise-ból kiderül.

Hypnos&Thanatos

Hypnos&Thanatos

a macskát leszámítva valahogy így érzem magam

a macskát leszámítva valahogy így érzem magam